 |
Technológia:
A csempeidomok gyátásához
olyan alapanyagokat kellett találnom, ami elég plasztikus, hogy
korongozható legyen és nem túl sokat zsugorodik a száradás és égetés
során. Ez azért fontos mert így a nyers termékek kevésbé hajlamosak a
deformálódásra.
A döngölt idomokat /párkányok, lábazat, sarkok / terhelve lesúlyozva
szárítom és a teljes száradás után sorjázom, csiszolom méretre.
A kályhaszemek készítése biztos korongos tudást, és nagy odafigyelést
igényel. Jelentőségük az esztétikai szempontokon túl, hogy jelentősen
megnövekszik a fűtési felület és ezáltal a kályhánk fűtési teljesítménye
is jobb a sík csempékhez képest.
Felhasznált alapanyagok:
A csempéket a kecskeméten gyártott és forgalmazott KS-21-es samottos
masszából készítem. Speciális, nagy szilárdságú agyagmassza, kültéri
szobrokat / fagyálló/ és sütő-főző edényeket egyaránt csinálnak belőle,
a fazekas mázok különösen jól érvényesülnek felületén. Mázoláshoz
kizárólag hagyományos fazekas mázakat használok. Nyers mázakat vásárolok
és ezeket adalékanyagokkal illetve színezőkkel / színtestek, fémoxidok /
keverve, összeőrölve alakítom ki a kívánt színt. A máz és agyag
hőtágulási együtthatóját a lehető legközelebb kell hozni egymáshoz. A
mázolás kézzel, mártva illetve leöntve történik.
Kályhacsempék égetése:
A kész csempéket kétszer égetem. Az első /zsengélő/ 980 hőfokos égetés
után még egyszer ellenőrzöm a termék felületét, az élek simaságát, ha
szükséges megcsiszolom. A befejező mázas égetés 1050 hőfokon történik,
majd a rakat 24 órán keresztül , lassan hűl ki.
A cserépkályhák összeépítéséhez kizárólag gyári új samott téglát és
lapokat használok. a kályha teljes belső felülete utóbélelést kap,
beleértve a füstjáratokat is. ez azért fontos, mert védi a
kályhacsempéket a szétégéstől és megnöveli a kályha tömegét, ezáltal
tovább tartja a meleget.
Minden kályhát megfelelő mennyiségű tisztító dugóval építek.
/ Könnyen tisztítható, nem kell
megbontani, újrarakni /
Cserépkályha képek
|
